Mimozami jesień się zaczyna,
Mimózákkal kezdődik az ősz,
Złotawa, krucha i miła.
Aranyló, törékeny és kedves.
To ty, to ty jesteś ta dziewczyna,
Te vagy, te vagy az a lány,
Która do mnie na ulicę wychodziła.
Aki az utcára kijárt hozzám.
Od twoich listów pachniało w sieni,
Az előszobában a leveleid illatoztak,
Gdym wracał zdyszany ze szkoły,
Amikor lihegve tértem haza az iskolából,
A po ulicach w lekkiej jesieni
És az utcákon a könnyű őszi időben
Fruwały za mną jasne anioły.
Világos angyalok repkedtek utánam.
Mimozami zwiędłość przypomina
A mimózák a hervadást idézik fel
Nieśmiertelnik żółty - październik.
Sárga szalmavirág – október.
To ty, to ty moja jedyna,
Te vagy, te vagy az én egyetlenem,
Przychodziłaś wieczorem do cukierni.
Esténként a cukrászdába jártál.
Z przemodlenia, z przeomdlenia senny,
Az imádkozásból, az elájulásból álmosan,
W parku płakałem szeptanymi słowy.
A parkban csendesen sírtam suttogott szavakkal.
Młodzik z chmurek prześwitywał jesienny,
Az őszi fiatalkor átszűrődött a felhőkön,
Od mimozy złotej - majowy.
Az arany mimózától - májusi.
Ach, czułymi, przemiłymi snami
Ó, kedves, csodás álmokkal
Zasypiałem z nim gasnącym o poranku,
Aludtam el vele, mikor reggel elhalványult,
W snach dawnymi bawiąc się wiosnami,
Álmaimban a régi tavaszokkal játszadozva,
Jak tą złotą, jak tą wonną wiązanką...
Mint azzal az aranyló, mint azzal az illatos csokorral...
